Egy kiadott lakás stabil bevételi forrást jelenthet, azonban a bérleti díj után adófizetési kötelezettség is keletkezik. Sok tulajdonos számára nem az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy megtalálja a megfelelő bérlőt, hanem az, hogy tisztában legyen a lakáskiadás adózásának szabályaival.

Ebben az útmutatóban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a lakáskiadás utáni adózásról, a költségelszámolási lehetőségekről, valamint a leggyakoribb hibákról is.

Fontos!
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adózási, könyvelési vagy jogi tanácsadásnak. Az adószabályok időről időre változhatnak, ezért minden esetben javasolt a NAV aktuális tájékoztatóinak ellenőrzése vagy szakértő bevonása. A cikkben szereplő információk a publikálás időpontjában elérhető szabályozás alapján készültek.

Forrás: NAV – Az ingatlan bérbeadásának és egyéb hasznosításának adózása információs füzet. 

Mikor kell adót fizetni lakáskiadás után?

Amennyiben magánszemélyként adja bérbe ingatlanát, a bérleti díjból származó bevétel után általában személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni.

A jelenlegi szabályozás szerint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után 15% személyi jövedelemadó fizetendő.

Fontos azonban megérteni, hogy az adó nem minden esetben a teljes befolyt bérleti díj után fizetendő. A tulajdonos bizonyos költségeket elszámolhat, így csökkentheti az adóalapot.

Ezért a legtöbb esetben a valódi kérdés nem az, hogy kell-e adózni, hanem az, hogy milyen módszerrel érdemes meghatározni a jövedelmet.

Hogyan számítható ki a lakáskiadásból származó jövedelem?

A NAV jelenlegi szabályai alapján két fő módszer közül lehet választani:

1. 10%-os költséghányad alkalmazása

Ez az egyszerűbb megoldás.

Ebben az esetben a bevétel 10%-át automatikusan költségnek tekintheti a tulajdonos, számlák és külön igazolások nélkül.

A fennmaradó 90% minősül adóköteles jövedelemnek.

Példa

Éves bérleti díjbevétel:

3 600 000 Ft

10%-os költséghányad:

360 000 Ft

Adóköteles jövedelem:

3 240 000 Ft

Fizetendő SZJA:

486 000 Ft

Ez a módszer általában akkor lehet előnyös, ha az ingatlan fenntartásával kapcsolatban kevés igazolható költség merül fel.

2. Tételes költségelszámolás

A másik lehetőség a tényleges költségek elszámolása.

Ebben az esetben a tulajdonos a dokumentált, jogszerűen elszámolható kiadásokat levonhatja a bevételből.

Ide tartozhatnak például:

  • bizonyos karbantartási költségek,
  • felújítások egy része,
  • értékcsökkenési leírás,
  • egyéb igazolt kiadások.

Példa

Éves bevétel:

3 600 000 Ft

Elszámolható költségek:

900 000 Ft

Adóköteles jövedelem:

2 700 000 Ft

Fizetendő SZJA:

405 000 Ft

Ebben a példában a tételes költségelszámolás kedvezőbb eredményt hoz.

Mit lehet költségként elszámolni?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés a lakáskiadás adózása kapcsán.

A pontos szabályok mindig az aktuális jogszabályoktól függenek, azonban általánosságban elszámolható lehet többek között:

  • az ingatlan értékcsökkenése,
  • bizonyos felújítási költségek,
  • egyes karbantartási munkák,
  • az ingatlan megszerzésével összefüggő költségek meghatározott része,
  • egyéb, számlával igazolt és jogszerűen elszámolható kiadások.

A költségek elszámolásának részletszabályai összetettek lehetnek, ezért nagyobb értékű ingatlan vagy több lakás bérbeadása esetén célszerű könyvelő segítségét kérni.

Nő számológépet használ az adók kiszámításához.

Mi a helyzet a rezsivel és a közös költséggel?

Sok bérbeadó automatikusan úgy gondolja, hogy a rezsi nem számít bevételnek.

A valóság ennél árnyaltabb.

A NAV jelenlegi álláspontja szerint a közös költség vagy egyéb áthárított díjak kezelése attól is függhet, hogy a bérleti szerződés pontosan hogyan rendelkezik ezekről a tételekről. Egy rosszul megfogalmazott szerződés felesleges adminisztrációt vagy kedvezőtlenebb adózási helyzetet eredményezhet.

Éppen ezért különösen fontos a megfelelő bérleti szerződés és az átlátható pénzügyi nyilvántartás.

Kell-e SZOCHO-t fizetni lakáskiadás után?

A jelenlegi szabályok alapján a klasszikus magánszemély általi lakásbérbeadás esetén általában nem keletkezik szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) fizetési kötelezettség.

Ez sok tulajdonos számára kedvező, hiszen a fizetendő közteher jellemzően a személyi jövedelemadóra korlátozódik.

Ugyanakkor speciális helyzetekben eltérő szabályok is alkalmazhatók, ezért érdemes minden esetben az aktuális előírásokat ellenőrizni.

ÁFA-köteles a lakáskiadás?

A lakáscélú ingatlanok bérbeadása főszabály szerint áfamentes tevékenységnek minősül.

A legtöbb magánszemély számára ezért az áfa kérdése nem jelent külön feladatot.

Azonban üzlethelyiségek, irodák vagy speciális hasznosítás esetén már eltérő szabályok is felmerülhetnek.

Mikor kell befizetni az adót?

A fizetési kötelezettség pontos időpontja függhet attól is, hogy a bérlő magánszemély vagy kifizetőnek minősülő szervezet.

A magánszemélyek közötti bérbeadás esetén általában a tulajdonosnak kell gondoskodnia az adóelőleg megállapításáról és befizetéséről a vonatkozó határidők szerint.

Az éves SZJA-bevallás határideje jellemzően a következő év május 20-a.

Ügyintéző az adóbevalláshoz szükséges papírokat készíti elő.

Gyakori hibák lakáskiadás esetén

Nem gyűjtik a számlákat

Tételes költségelszámolás esetén a számlák hiánya jelentős adóhátrányt okozhat.

Nem választják a megfelelő elszámolási módot

Sokan automatikusan a 10%-os költséghányadot alkalmazzák, miközben egy nagyobb felújítás vagy jelentősebb költség miatt a tételes elszámolás kedvezőbb lenne.

Nem követik a szabályváltozásokat

Az adózási szabályok időről időre módosulhatnak. Egy több évvel korábban olvasott cikk alapján meghozott döntés könnyen hibás lehet.

Nem dokumentálják megfelelően a bérbeadást

A szerződések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek és pénzügyi nyilvántartások hiánya később problémákat okozhat.

Szeretné, hogy az Ön lakását is kezeljük?

Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma, és hagyja, hogy egyszerűvé és nyereségessé tegyük a lakáskiadást!

Miért fontos a professzionális lakáskezelés?

A lakáskiadás nem csupán a bérleti díj beszedéséből áll.

A bérlőkeresés, a szerződéskezelés, a karbantartások koordinálása, valamint a dokumentáció és az adminisztráció egyaránt időigényes feladatok.

Ezért egyre több tulajdonos dönt úgy, hogy professzionális lakáskezelési szolgáltatást vesz igénybe, így leveszi a válláról a bérbeadással járó adminisztratív és operatív feladatokat.

A megfelelő partner kiválasztásához érdemes átgondolni, milyen szempontok alapján válasszunk ingatlankezelőt.

Lakásszerződés után a lakáskezelő átadja a kulcsokat az új lakóknak.

Fontos figyelmeztetés

A lakáskiadás adózása olyan terület, amelyet rendszeresen érintenek jogszabályi változások.

A cikk kizárólag általános tájékoztatás céljából készült, nem minősül adótanácsadásnak, könyvelési vagy jogi tanácsadásnak. A konkrét adókötelezettség mindig az adott élethelyzettől, szerződéstől és az aktuális jogszabályoktól függ.

Jelentősebb bevétel, több ingatlan vagy speciális helyzet esetén mindenképpen javasolt könyvelő vagy adótanácsadó bevonása.

Gyakori kérdések a témával kapcsolatban

Mennyi adót kell fizetni lakáskiadás után?

Jelenleg általában 15% SZJA fizetendő a megállapított jövedelem után.

A teljes bérleti díj után kell adózni?

Nem feltétlenül. A költségek elszámolásával csökkenthető az adóalap.

Mi a különbség a 10%-os költséghányad és a tételes elszámolás között?

Az első egyszerűbb, a második több adminisztrációval jár, de sok esetben kedvezőbb lehet.

Elszámolható az értékcsökkenés?

Bizonyos feltételek mellett igen.

Kell SZOCHO-t fizetni?

A klasszikus magánszemélyes lakáskiadás esetén jellemzően nem.

ÁFA-köteles a lakáskiadás?

Lakáscélú bérbeadás esetén általában nem.

Mi történik, ha nem gyűjtöm a számlákat?

Eleshet bizonyos költségek elszámolásának lehetőségétől.

Mikor kell beadni az SZJA-bevallást?

Általában a következő év május 20-áig.

Érdemes könyvelőt megbízni?

Nagyobb bevétel vagy több ingatlan esetén igen.

Érdemes lakáskezelő céget megbízni?

Ha szeretné csökkenteni az adminisztrációval és bérlőkezeléssel járó terheket, akkor igen.